Eddig nagyjából úgy volt, hogy van Svájc, az igazi. De ahogy kóborol az ember Európában, egyre több helyen kerül abba a helyzetbe, hogy ott is van egy "Svájc". Ami persze így nem igaz, de az adott táj szépsége miatt Svájchoz hasonlították, gondolom főleg turisztikai (pénz szerzési) okok miatt. De lehet, hogy tényleg csak a táj szépségét akarták kiemelni. Az egyes adott helyeken rengeteg a látnivaló, valószínűleg nem is lehet az összeset megtekinteni (vagy nagyon "hely" fanatikusnak kell lenni), én csak inkább kedvcsinálónak írom le ezeket a helyeket.
Vissza a főoldalra (katalógus)
Akkor lássuk a "Svájc"-okat:
- Ausztria:
- Nexing, Muschelberg - Nexinger Schweiz:
Ez a legkisebb az összes közül, de ez is viseli a megtisztelő "Svájc" nevet.
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Aki Nexinget keresi a térképen, annak nehéz dolga van. Ez a hely osztrák viszonylatban is nagyon eldugottnak tekinthető. E miatt viszont tökéletes a csend és a nyugalom. Nagyjából 3 az 1-ben hely, amiből azért a kastélyt ki lehet venni, mert nem tudtam kideríteni, hogy mikor lehet megnézni, a Google Earth-n az van oda írva, hogy ideiglenesen zárva, ami nekem azt jelenti, hogy van olyan időszak, amikor nyitva van.
Így viszont az első helyre került a nexinegi Svájc a Kagylóhegy-gyel. Itt is figyelni kell a nyitva tartási időt, mert csak késő tavasztól kora őszig van nyitva: Április 1-től október 10-ig minden szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon 9:00 és 18:00 óra között.
Közvetlenül a kastély mögött található egy egyedülálló tájkert: a Nexing-i Svájc.(A parkot a sziklás táj miatt nevezték el így.) A Nexinger Muschelberg a tájpark igazi attrakciója - a szarmata korszakból származó hatalmas kagylógyűjtemény, amely körülbelül 12,5-13,5 millió éves. Ez képezi a bizarr tájkert hátterét. A 20. század első feléből származó személyzeti épületek közül csak egy keskeny, magas kagylómészkőből készült folyosó, barlangszerű részek és egy durván faragott sziklákból készült híd maradt meg. Az erdős területű részben vadrezervátumként szolgál, szarvasokat és őzeket lehet megcsodálni. Csendes, pihentető hely, egy másfajta látványkert várja vendégeit. Jelenleg kecskék vannak a parkban, amely e miatt körül van kerítve. Ingyen látogatható.
Ha a kerttel végeztünk, tehetünk egy nagy sétát a horgász tavak körül. Jól kiépített utak szegélyezik a tavakat, van vagy 8 belőlük. Amikor ott voltam, több, mint 100 (főleg bécsi) autó parkolt a parkolókban és a horgászhelyek nagy része is tele volt (igaz, egyetlen embert sem láttam, aki éppen halat fogott volna (?)).
- Csehország:
- Cseh-Svájc:
Ez a vidék közvetlenül kapcsolódik a Szász-Svájc vidékhez, morfológiailag ugyanaz, csak egy határ választja el a két tájat.
Ahogy Pirna a Szász-Svájc északi kapuja, úgy Děčín-re is el lehet mondani, hogy az viszont Cseh-Svájc déli kapuja. Mindkét város egyébként az Elba partján fekszik.
- Děčín:
Ha Pirnát Szász Svájc kapujának lehet nevezni, akkor Děčín joggal pályázik a Cseh Svájc kapuja címre. A közös még az, hogy mindkettő az Elba partján fekszik. Mikor tavaly Cseh Svájc felé menet először megálltunk itt, akkor bizony egy kicsit csalódtam benne, mivel csak a Masaryk teret és környékét néztük meg, azon kívül, hogy tiszta volt, nem találtuk egy nagy számnak. De utána még kétszer benn voltunk és felfedeztük a szépségeit is (elsősorban a vár, a környéke (a rózsakert) és a kilátás a szemközti dombra). Bár nem ez a legszebb cseh város, amit láttunk, azért a legrondább sem (és itt csak a cseh relációt kell érteni!).
A város legnépszerűbb turisztikai látványossága természetesen a vár. Kezdetben csak egy erőd, majd reneszánsz, később barokk kastéllyá építették át. Sokáig szovjet helyőrség volt itt (ezt mi is ismerjük), e miatt állapota leromlott és csak 2005-re renoválták (szép lett). Ma kiállítások vannak benne.
A város legnépszerűbb turisztikai látványossága természetesen a vár. Kezdetben csak egy erőd, majd reneszánsz, később barokk kastéllyá építették át. Sokáig szovjet helyőrség volt itt (ezt mi is ismerjük), e miatt állapota leromlott és csak 2005-re renoválták (szép lett). Ma kiállítások vannak benne.
Virtuális túra:
Děčín
Děčín
Děčín
Děčín
Děčín
Děčín
Děčín
Itt alapvetően két fő látványosság van, az egyik a kőhíd Pravčická brána (Prebischtor), a másik a Kamenice patak szurdoka. Sikerült mindkettőt megnézni, viszonylag könnyen elérhetőek.
- Kamenice patak szurdoka:
Ismét egy szép természeti helyet szeretnék bemutatni Csehországban. Ez a hely is a Cseh-Svájc Nemzeti park része. Az autót Hrensko-ban kell hagyni (kb.: 100 KCS egy napi parkolás) és gyalog kell elindulni a Kamenica völgyébe kitűnően kiépített sétaúton. Kb. 20-30 perc múlva véget ér az út, itt egy kis gáttal felduzzasztották a patakot és csak csónakkal lehet tovább menni (elég húzós az ár, 100 KCS felett egy irányba, egy személynek), de ezt tényleg nem szabad kihagyni. Magas sziklafalak, páfrányok, mohák, fenyők, a víz mindenhonnan csorog lefelé, érdekes színkiválások, stb. Két szakaszon lehet csónakázni, az első az Edmundova souteska, a második a Divoká souteska. A kettő között gyalog kell közlekedni. Ezen a szakaszon sziklába vájt úton, helyenként alagútban megy az út. Természetesen egy jó büfé itt is van a kikötő utáni szakaszon. Kb. fél úton egy hosszú lépcsősoron fel lehet kapaszkodni Mezná községbe. Innen egy jó kerülővel gyalog is vissza lehet menni Hrensko-ba, vagy vissza is csónakkal (vagy tovább a Divokába a következő csónakos szakaszig, de ez most le volt zárva egy néhány nappal ezelőtti áradás miatt). Ez egy világszám, aki erre jár, semmiféleképpen ne hagyja ki!
- Pravčická brána (Prebischtor):
Most a Pravčická brána (Prebischtor - Kőkapu) környékével ismerkedünk meg. A terep nem túl nehéz, szintkülönbség csak 100-300 m között változik, a táj annál változatosabb. A cseh oldal szorosan csatlakozik az ismertebb német oldallal: az a Szász-Svájc. Azonban látnivalókban a cseh oldal sem marad el. Most a Pravčická brána-hoz kirándulunk. Az autót Hrensko-ban kell hagyni (1 napi parkolás kb .100 KCS), nem érdemes kísérletezni a természetvédelmi területen történő illegális parkolással, azonnal büntetnek. Kb. 1,5 órás sétával fel lehet gyalogolni a kőkapuhoz (itt újabb belépő - de megéri), amely állítólag Európa legnagyobb ilyen képződménye. A táj fantasztikus, kilátó pontokkal teletűzdelve. A tájékoztatás - turista utak jelölése - példás, egyszerűen jó itt kirándulni. A kőkapu mellett egy turistaszálló, egy vendéglő és egy büfé is van. Szokás szerint jól főznek. Ahhoz, hogy a turistaház mögötti szép részeket is megtekinthessük újabb belépőjegyet kell váltani (már a parkolási díj mellett). Ne hagyjátok ki!
Hřensko, Cseh-Svájc, Pravčická brána (Prebischtor)
Hřensko, Cseh-Svájc, Pravčická brána (Prebischtor)
Hřensko, Cseh-Svájc, Pravčická brána (Prebischtor)
Hřensko, Cseh-Svájc, Pravčická brána (Prebischtor)
Hřensko, Cseh-Svájc, Pravčická brána (Prebischtor), az egyik kilátó pont
- Németország:
- Frank Svájc:
Frank-Svájc (németül: Fränkische Schweiz) földrajzi régió Németországban, azon belül Bajorországban, Felső-Frankföldön (Oberfranken). A Nürnberg, Bayreuth és Bamberg által körülzárt háromszögben fekvő Fichtel-hegység nyúlványainak vidéke. Nevét a romantika korában kapta annak nyomán, hogy költők és írók Svájchoz hasonlították a táj szépségét. 2022-ben Nürnberg és környékén jártunk, így óhatatlanul is bele botlottunk ebbe a tájba és nem bántuk meg. A tájat határoló városokról a beszámolókat egy kicsit feljebb lehet megtalálni, csak rá kell kattintani a hivatkozásokra.
Mi az alábbi helyeket tudtuk beiktatni az akkori programunkba:
- Pottenstein, Szabadidőpark (Erlebnisfelsen Pottenstein):
Németországban sok szabadidő park létezik. Ebbe véletlenül bukkantunk. Egyrészt láttunk egy eleinte darunak tűnő valamit a domb tetőn, ez azért nem volt gyanús, mert Németországban mindenhol építkeznek, miért pont ne itt építkeznének? Miután megtekintettük a Teufelshöhle-t, visszafelé ismét láttuk ezt valamit, de most már az én oldalamon volt látható és észre vettem, hogy emberek mászkálnak rajta. Pár száz méter után egy parkolóhoz értünk, ahol kiderült, egy dupla bobpálya alja található ott. Viszont a pénztár zárva volt és a bobok sem álltak meg hanem fordultak a felhúzó részre és már mentek is felfelé. Némi keresgélés után kiderült, hogy itt először fel kell menni, mivel ott van a park és onnan lecsúszni majd vissza a kiinduló pontra. Kiderült, autóval vissza kell menni a pottensteini vár elágazásáig (ott jobbra kell lekanyarodni a várhoz és balra a parkhoz. Az utolsó kép az elágazásnál készült a várról). Szerencsére nagy parkoló van, könnyű volt megállni. Alapvetően három fő látványosság van: a Skywalk, a dupla nyári szánkó-pálya, és egy össze-vissza kanyargó konvejor szerű ülőlift (nem tudom mi a pontos neve). Ezen kívül még néhány kisebb hely, főleg gyerekeknek. Itt is alapvető, hogy a kombijegyek, vagy ha ugyanarra vesz valaki jegyet, de több alkalomra, akkor sokkal olcsóbb, mint az egyszeri használat. Mi végül is a Skywalkra mentünk fel, valamint lementünk az egyik pályán. A Skywalk igen stabil, szerintem sokaknak érdemes lenne felmenni rá, mivel a kilátás nagyon szép. Igen biztonságosnak bizonyult a bob pálya is.
Igazából sokkal többet nem tudok írni a helyről, nagyon kulturált, biztonságos, így szerintem egy kisebb megállást megérdemel, ha valaki erre jár (valamint nagyon jónak tartom az ár/érték arányt: pld egy út a bob pályán 4 Euró/fő volt (2022), de lehet több alkalmas jegyet is venni, az még olcsóbb). Mi nagyon jól éreztük magunkat.
Burg Pottenstein
- Pottenstein, Teufelshöhle:
Ahogy minden nap pontosítottam az aznapi látnivalók megtekintésének tervét, szinte véletlenül bukkantam erre a helyre (Bamberg és Bayreuth között). Miután barlang mániás vagyok, így azonnal beiktattam az aznapi tervbe. Az is aznap derült ki, hogy bár ismerem (és jártam többször is ott) Szász-Svájcot, Cseh-Svájcot, Frank Svájcról nem is hallottam. Márpedig ezt a környéket így hívják. Kb. 1000 barlang található ebben a gyönyörű környezetben és ez a barlang ennek szinte a központjában van. Gazdag cseppkő díszítéssel rendelkezik, impozáns sztalagmitokkal és cseppkövekkel és Németország egyik legszebb látványbarlangjaként tartják számon. Évente kb. 140.000-n látogatják, ezzel Európa egyik leglátogatottabb bemutató barlangja. A barlang bejárata egy 25 méter széles és 14 méter magas portál, Németország egyik legnagyobb barlangbejárata (ez a nagy Ördögbarlang, nem messze, a lejáratról elérhetően található a kis Ördögbarlang). Hatalmas parkoló területet alakítottak ki a patak partján (többek között halastavakat is kialakítottak a patakra támaszkodva), innen kell felmenni a pénztárhoz. A pénztárral egy szinten, egy sziklapárkányon kialakítottak egy büfét, ami egyben ajándékbolt is. Amúgy a barlangtúra végén ide fogunk visszatérni egy hátsó ajtón keresztül. Ha megváltottuk a jegyünket, akkor a jegy mellé kapunk egy számot, ami azt jelzi, hogy hányadik turnusba tartozunk. Azt nem sikerült kideríteni, hogy az én számom túrája mikor indul, de kiderült, mindenki a 7-es számot kapta. Úgy láttam, ezek szerint minden egész órában indul túra (7 Euró/fő). Maga a barlang igazából két nagy teremből áll, valamint az ezeket összekötő, bányászattal előállított folyosókból (itt is vannak kisebb termek cseppkövekkel). Mindkét teremben a tájékoztató után fény és hangshow volt látható és hallható. Miután csak egy vezető volt velünk, kissé meglepett, hogy bár mindig megvárta, hogy a csoport távozzon az előző helyről, a következő helyen már meg is előzött minket és ott várta a csoportját. Mint a Wiki-ből kiderült, erről kis mellékfolyosók gondoskodtak. A barlang három szinten helyezkedik el, a túra mindhármat bejárja. (e miatt jelentősebb szintkülönbségek vannak, sokat kell lépcsőzni). Amúgy ragyogóan kialakított utak vannak, csodás rozsdamentes korlátokkal, jó a hangminőség a show-knál, a fényekkel egy kicsit nem voltam elégedett, kissé giccsesnek tartottam a színeket (de ez legyen az én problémám). A végén felmentünk a legfelső szintre és itt volt a kijárat. Itt történt a legnagyobb meglepetés, ugyanis egy olyan szikla labirintusba jutottunk, ami talán az Indiana Jones filmekben látható trópusi helyszíneken lelhető fel: keskeny út a sziklák között, mohák, páfrányok mindenhol, átszűrődő fény a növényeken keresztül, eszméletlenül szép volt. Végül a nagy Ördögbarlang felett lyukadtunk ki, innen egy ösvényen keresztül lejutottunk a már említett büfébe, elhaladva a kis Ördögbarlang előtt. Itt jól beebédeltünk, majd tovább autóztunk Bayreuth felé.
Nagyon jól éreztük magunkat, különösen abban a kontextusban, hogy az eddig beiktatott látnivalók szinte kizárólag városias környezetben voltak, városok, várak, kastélyok (bár sok szép kastélykert is volt, de azok mesterségesek, ez és a környék természetes), nagyon jól esett itt egy jót kirándulni.
Érdemes a fotóalbumot is megnézni, ott sokkal több kép látható a barlangról!
az a fekete folt a nagy Ördögbarlang bejárata
- a kijárat és a szikla labirintus:
a parkoló
a kis Ördögbarlang
Mi akkor ennyi helyet tudtunk a helyi "Svájc"-ból megnézni, inkább kedvcsinálás miatt tettem ezeket fel, mert számtalan más, kitűnő hely van még itt, a fent megjelölt három határoló várost is beleértve (e miatt nem volt elég a túrára rászánt idő több Svájc-hely megtekintésére).
- Szász Svájc:
Közép-Európa egyik leglátványosabb, legnépszerűbb idegenforgalmi régiója, a Csehország és Németország határán fekvő Cseh Svájc és Szász Svájc nevű, rendkívül változatos felszínű, különleges sziklaformációiról híres régió. Az Elba vágja ketté ezt vidéket, jobb partján a cseh és a német oldalon is Nemzeti Parkokat alakítottak ki, ahol a legszebb, legérdekesebb látványosságok csoportosulnak, de a folyó bal oldalán is számtalan látnivaló várja a látogatókat. A területnek Svájchoz annyi köze van, hogy a XVIII. század második felében svájci festőművészek utazgattak erre, és a szülőhazájukra emlékeztető tájat ők nevezték el Szász Svájcnak. A német oldalon Elbsandsteingebirge nevű, homokkőből álló hegység az évmilliók során csodálatos sziklaalakzatokká erodálódott. A régió északi kapuja, Pirna városa. A Szász Svájc Nemzeti Park két részből áll, az északi, Vordere Sächsische Schweiz (Elülső Szász Svájc) és a Csehországgal határos Hintere Sächsische Schweiz (Hátsó Szász Svájc) nevű egységből.
- Bad Schandau:
Szász-Svájc meglátogatásához jó kiindulópont. A városka nem egy nagy szám, de jókat lehet sétálni az Elba partján. Kis történelmi városmag. A város közepéről indul a Kirnitzschtal. Itt autóval és villamossal is be tudunk menni a Szász-Svájc területére. A sárga villamos eléggé sűrűn jár ahhoz, hogy aki azzal kirándul, az ne féljen attól, hogy sokat kell várnia a visszaúthoz. A völgyben van az üdülő és kúraövezet is. A városból egy történelmi liften is feljuthatunk a város feletti platóra, ahonnan szintén indulnak utak a sziklák felé.
Bad Schandau, Kirnitzschtal villamos
Bad Schandau
Bad Schandau - Hotel Elbresidenz
- Königstein, Festung Königstein:
Ha Drezda és a cseh határ között vagyunk valahol, akkor Königstein erődítményét semmiképpen ne hagyjuk ki. Az erőd alatt egy új parkolóház épült, gyakorlatilag nem lehet kihagyni (fizető). Innen kb. negyed óra alatt kényelmesen felsétálhatunk az erőd bejáratához. Az erődbe kétféleképpen juthatunk be (ezt még a jegy megvétele előtt el kell dönteni). Ha gyalog (ez az olcsóbb), akkor balra kell fordulni és a gyalogúton felsétálni a bejáratig. Ez több kapun keresztül kb 50 m szintkülönbség legyőzés után a kaszárnya közepére visz fel. A másik út: lifttel felmenni. Van egy panorámalift és egy személy - teher felvonó is, ezt egy rövid alagúton lehet elérni (még teherautót (pickup) is szállít). Az erőd maga kb. 10 ha-on terül el, egy a Szász Svájcnál már említett sziklacsoport típuson. Ennek legyalulták a tetejét és egy hatalmas erődrendszert építettek ki. A ny-i rész kivéve körbe lehet (és érdemes!) gyalogolni az erőd várfalán. A kilátás egyszerűen lenyűgöző. A terület egyharmada erdő, így napos időben árnyékban is sétálhatunk. A régi kaszárnya majd minden épülete valamilyen katonai tematikus kiállítás, elég érdekesek. A belépővel mindegyikbe be lehet menni, nincs külön belépő! Az egész hegyet kényelmesen körbe lehet a vár alatt is sétálni, az iramtól függően 1-1,5 óra.
A beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Festung Königstein
Festung Königstein
Festung Königstein
az Elba az erődből
Festung Königstein
Festung Königstein
Festung Königstein
- Bastei sziklái:
Ha már Cseh Svájcban vagy Drezdában vagyunk, nem szabad kihagyni egy Szász-Svájc-i túrát. A legismertebb hely Bastei (e miatt egy kicsit túlzsúfolt). Ezt úgy lehet kikerülni, hogy nem a Bastei nagy parkolójába megyünk be autóval, hanem a másik oldalon megállunk Oberrathennél, ott lerakjuk a kocsit, majd komppal átmegyünk Niederrathenbe (ide egyébként sem lehet kocsival bemenni). Itt egy kicsit körül kell nézni, ilyen virágos helyet még Németországban is csak ritkán lehet látni. Ezután meg kell keresni (a kikötő felől) balra menő Basteiweg-et (jelezve van), és egy nem túl meredek, de lépcsős sétaúton fel kell menni a Bastei szikláihoz. Nem túl nagy a szintkülönbség, egy közepes túrázó is könnyen megcsinálja. Fent már tömeg van, de Basteit csak itt lehet csak megnézni. A hely és a kilátás fantasztikus. Van egy elzárt hely, ide külön belépődíjjal lehet bemenni, nem drága, de a legszebb részek itt vannak. Sok étterem, büfé van itt, közepesen galád árakkal (érdekes, én úgy láttam, hogy a keleti német árak magasabbak a nyugati német áraknál, szinte mindenben). Ha kicsodálkoztuk magunkat, akkor visszafelé egy másik utat ajánlok, el kell menni a nagy parkolóhoz, ott jobbra kell fordulni és ott meg kell keresni a Swedenlöcher felé menő turista utat és azon kell lemenni. Ezen leérkezve becsatlakozunk a Rathenbe menő turista útba. Itt jobbra kanyarodva elmegyünk egy szép tó mellett (itt csónakázási lehetőség), majd beérkezünk Rathenbe. Innen a kompon visszamehetünk a kocsihoz. (szerintem nem egy nagy élmény, ha a nagy parkolóig megyünk kocsival, onnan 10 perc séta a sziklákig, körülnézés, vissza a kocsihoz, így viszont egy hatalmas élmény tömeg nélkül. Egyébként a környéken több nagyon jó és látványos turista út van, érdemes egy hetet eltölteni Szász és Cseh Svájcban így együtt, Mi is ezt tettük)
A beszámoló Fotóalbuma ITT található!
A beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Bastei - Szász Svájc
Bastei - Szász Svájc
Bastei - Szász Svájc
Bastei - Szász Svájc
Bastei - Szász Svájc - ez a fizetős rész
Bastei - Szász Svájc
Bastei - Szász Svájc
Bastei mellett azért elmentünk egy viszonylag könnyű túrával elérhető, nem központi helyre is, hogy azért az igazán jellegzetes sziklás tájat is lássuk, ez a Kuhstall:
- Kuhstall:
Most Szász-Svájc egy viszonylag könnyen elérhető helyére látogatunk: ez a Kuhstall (magyarul: Tehénistálló). Ha valakinek kevés ideje van, de a Basteien kívül (ami azért elég kirakat darab) mást is látni akar, akkor ezt nézze meg. Bad Schandauban kell lekanyarodni az Elba parti útról a Kirnitzschtal felé. Innen kétféleképpen lehet tovább menni. Vagy letesszük a kocsit itt (ezen a részen már nem kell parkolódíjat fizetni) és felszállunk a villamosra! és ezzel elmegyünk a végállomásig. Vagy autóval odáig. Innen jól jelzett út megy a Kuhstallhoz. Aki nem ismeri Szász Svájcot, néhány szóval róla: hatalmas sziklacsoportok, némelyik csak 1-2 hektár területet vesz igénybe, némelyik ennek többszöröse. Közöttük gyönyörű fás területek, sok sziklával. A konkrét sziklacsoportoknál acél létrák, szűk hasadékok (néha csak fél méter széles és mondjuk 30 m magas), ezekben a hasadékokba lépcsők, láncok, stb. Mindez mégis olyan helyen, hogy egy kezdőbb turista is simán meg tudja csinálni. Így könnyen csodálatos élményhez juthatunk. Ezek a dolgok a Kuhstallnál is megvannak, lépcsőn lehet a tetejére felmenni, gyönyörű kilátás, egy hasadékban vezető lépcsőn lehet lemenni (vagy feljönni). Mi tovább mentünk innen, erre a vendéglővel szembeni meredeken lefelé menő lépcsőn van lehetőség. Vigyázat, itt a turista utak már nincsenek olyan pontosan jelezve, mint a cseheknél!
Szász-Svájc - Kuhstall
Szász-Svájc - Kuhstall, Gasthaus am Kuhstall
Szász-Svájc - Kuhstall
Szász-Svájc - Kuhstall
Szász-Svájc - Kuhstall
2026-ban ismét ellátogattunk erre, ezen időszakról az új beszámolók itt tekinthetőek meg:
- Sebnitz-Hinterhermsdorf, Kirnitzschklamm
Ez a hely elsődleges úti-cél volt, amikor erre jártunk, valahogy mindig kimaradt. Először végig kell menni autóval a Bad Schandauból induló Kirnitzschtal völgyön, majd eljutni egy Hiterhermsdorf mevű községig (itt az autóút vége, eddig már nem jön a villamos, azt, hogy autóbusz eljön-e idáig, nem tudom). Itt egy Buchenparkhalle nevű étterem mellett le kell tenni az autót (fizetős parkoló). Innen gyakorlatilag majdnem nyílegyenesen el lehet jutni a hajókikötőhöz, csak a vége felé kell egy jó darabon lefelé lépcsőzni. Közben keresztezünk egy aszfaltos feltáró és bicikli utat, ide fogunk visszatérni a szurdokból kifelé jövet. Lefelé végig a kék jelzésen kell haladni, jól fel vannak a jelek festve. Egy kis csalódás ért a hajóállomáson, mivel kiderült, alacsony a vízállás és nem mennek a csónakok. Szerencsére volt B tervünk, ugyanis eredetileg az volt a terv, hogy a hajókázás után a szurdok felett visszajövünk hajóállomásra és ugyanazon az úton, ahogy jöttünk, vissza megyünk a parkolóhoz. Most viszont eleve a szurdok feletti turista úton mentünk előre. Fontos megjegyezni, hogy ide csak az jöjjön, aki stabil egyensúlyérzékkel rendelkezik, nincs tériszonya, ugyanis sokszor elég magasan visz az ösvény és nagyon keskeny. Amúgy a túloldal már Csehország. Ahogy elértük a csónakok kiszállási helyét (egy kis gátnál van), láttuk, hogy mi a probléma: talán a patakon végig tudott volna menni a hajó, de a kiszálláshoz kialakított résbe az alacsony vízállás miatt nem tudott volna beállni, és máshol pedig nem lehetett volna kiszállni. Itt le kell válni az eddig követett kékről (ami időközben egyesült a pirossal) és a piros nyomvonalon ki kell mászni a szurdokból. Ez egy kicsit húzós. A Wettingplatz nevű helyen kell átváltani a zöld jelzésre és jobbra haladva becsatlakozunk abba a kék jelzésbe, ahol lefelé és mentünk, majd kb bő félóra alatt elérjük autónkat.
Most még egyszer jelzem, nem mindenkinek ajánlott ez a túra, sok helyen jól jön a nordic walking bot is. Meg ivó vizet is vinni kell, néhol eléggé izzasztó az út. És még valami: lent a szurdokban igen párás a levegő, én ilyen helyekre viszek mindig egy tartalék pólót, most is lecseréltem az izzadtat pont az említett Wettingplatz nevű helyen, ahol van egy jó kis szellős kunyhó, ott lehet a pólót szárítgatni is egy kicsit. Amúgy annak aki bírja az ilyen jellegű túrákat, kifejezetten ajánlom
- Bad Schandau, Kirnitzschtal + Kuhstall
A szurdokból visszafelé - kissé nosztalgiázva - megálltunk itt is. A villamos idáig hozza el az embereket és itt lehet bejutni a Szász-Svájcba a legkönnyebben. A nosztalgia oka,hogy a feleségemmel már voltam itt és egy közepesen nehéz túrával be lehet egy kicsit pillantani a táj mibenlétébe. Mert amúgy Szász - Svájc (meg Cseh - Svájc) hatalmas területű és a nehézséget nem a szintkülönbségek okozzák, hanem az, hogy a túrázó a sziklák között a völgyben megy és semmilyen tájékozódási ponthoz nem tudja viszonyítani azt, hogy hol van és igen könnyen el lehet tévedni. Belül már semmi nincs magán a tájon kívül (étterem, turistaház, stb), nem igazán lehet segítséghez jutni, ha bajba kerül az ember. Még én is, akinek igen jó a tájékozódó képességem is csak ilyen kisebb jelentőségű helyekre mertem bemenni (meg az idő - több nap is kellhet egy komolyabb túrához). Na de vissza ehhez a helyhez. A villamos végállomásával szemben van egy vendéglátó komplexum (fogadó), a mellett egy kicsit hátrébb menve van egy kis vízesés (Lichtenhainer Wasserfall), ami most alig működött, olyan kevés víz volt benne. Visszatérve a parkolóhoz majd átkelve a patak felett egy kőhídon, el is indulhatunk a Kuhstall felé. Maga az út amúgy önmagában nem túl látványos, folyamatosan emelkedik (pihenő nélkül), a vége felé már megjelennek a jellegzetes sziklák is. Amúgy ezen az úton viszik fel az ellátmányt az étteremhez is, mivel egy német túra közben nem maradhat sör és étel nélkül. Felérve meglátjuk - a magyarul Tehénistállónak hívott - hatalmas sziklát, aminek a közepén egy igen nagy lyuk tátong (valószínűleg e miatt kapta a nevét). Egy igen keskeny résbe elhelyezett lépcsősoron fel lehet jutni a szikla tetejére, kitűnő kilátással. Innen látni csak igazán a terület elrendezését. Szikla kitüremkedések egy amúgy viszonylag lapos tájon. A legtöbb sziklacsoport tetejére fel lehet menni (lépcsők, létrák, stb), de ezek már más kategóriák, mint ez a hely. A szikla tetejéről némi küszködéssel vissza lehet jutni a vendéglőhöz. Innen vagy visszatérünk az eredeti úton a parkolóhoz, vagy van egy meredek lépcsős szakasz, ahol le lehet jutni egy Mahlerweg nevű másik turista útra (másik nevén Hintererkuhstallweg), amelyik megkerüli a sziklatömböt a másik oldalról, majd becsatlakozik az eredeti utunkba. Ezt a túrát átlagos kondícióval simán meg lehet csinálni (én most 74 évesen), kb. 3 óra kell rá a sörözéssel és az ebédeléssel együtt. Erről az útról senkit nem beszélnék le, semmilyen szinten nem veszélyes, csak a feljutás lehet egy kicsit fárasztó.
- Königstein, Festung Königstein
Most Königstein fellegvárba látogatunk el. Már korábban voltam itt, ahhoz képest az az egyik változás, hogy megépítettek egy nagy garázs épületet, itt kell letenni az autót. Innen vagy gyalog, vagy kisbusszal indulunk el a fellegvár aljáig (kb 1 km enyhén felfelé). Korábban el lehetett autózni a feljáratig. Itt két választás van, vagy gyalog balra fel a fellegvárba az ember, vagy olyan jegyet kell venni, amivel a panoráma lifttel fel lehet jutni. Korábban a sziklába épített lifttel lehetett feljutni, ez akkora volt, hogy kis teherautókat (pick up) is fel tudott vinni. Jelenleg is működik, de a látogatóknak a panoráma liftet kell használni (vagy gyalogolni felfelé). A fellegvárnak igen viharos története van, erre most nem térek ki, viszont elfoglalni soha nem sikerül. A vége felé olyan dicstelen funkciója volt, hogy börtönként üzemelt. Nagy ráfordításokat a német újraegyesítés után kapott (1991 és 2024 között Szászország Szabadállam összesen közel 80 millió eurót fektetett be a Königsteini erőd felújításába és bővítésébe). A felújítási munkák most is tartanak még. Ha a panoráma lifttől jobbra indulunk el, akkor végig lehet sétálni az erőd védfalán, igen jó kilátással a tájra, az Elbára. Ezen a részen egy kisebb erdőség van.
Az erőd szabadtéri hadtörténeti múzeumként mutatja be magát a látogatóknak, számos belső, állandó és időszaki kiállítással. Többek között a Drezdai Német Fegyveres Erők Hadtörténeti Múzeuma is jelen van, a két fegyvertárban hadtörténeti kiállításaival. 2015. május 1. óta új állandó kiállítás látható a Königsteini erődben. "In lapide regis – A király kövén" címmel először meséli el az erődített vár közel 800 éves történetét, a középkori kezdetektől napjainkig. A kapuházban és a sáncokban található kiállítás 33 szobából áll, amelyek közül néhány most először látogatható a nagyközönség számára
A fellegvár területén lévő építmények egyenként meglátogathatóak, mindegyikben más-más kiállítás van. A legszínvonalasabb az erődparancsnoki épületben van. Ha végeztünk a látogatással (legalább 2 órát rá kell szánni), akkor vagy a panorámalifttel lehet lemenni,, vagy - ahogy mi tettük - a parancsnoki épülettől induló lefelé menő rámpán lehet lejutni (némileg körbe kerülve az erődöt) a jegypénztárhoz. Innen vagy gyalog vissza a parkoló házhoz, vagy a kisbusszal (célszerű retúr jegyet venni, az úgy olcsóbb) .
Vissza a főoldalra (katalógus)
