Ez most nem egy szokásos beszámoló lesz, mivel Drezda alapvetően nem úti cél volt, hanem kiindulási alap. Ennek egyik oka, hogy már voltam itt és láttam már több kiállítást, a másik, hogy Drezdát a II. VH-ban gyakorlatilag földig bombázták és e miatt csak egy kis belváros van az eredetihez közeli állapotban (mindet újjá kellett építeni).
Azzal kezdtem, hogy kerestem egy jó szállást, ez a B&B Hotel Dresden volt (Weißeritzstr. 10), aminek több előnye is volt. A legfontosabb, hogy egy kellemes szállás volt és tiszta, nem messze a belvárostól. Napi 10 Euróért tudtunk parkolót bérelni az autónak, ami ott egy igen kellemes árnak számít. Egy kicsit beljebb már 20-22 Euró egy éjszakára. Számomra az egyik legfontosabb az volt, hogy az utca túloldalán van egy REWE élelmiszár áruház, ahol be tudtam szerezni az ilyenkor szokásosan megvásárolandó tartós élelmiszereimet (5 nagy szatyor cuccot hoztam haza - sose lehet tudni mikor lesz rájuk szükség, valamint nem mindig tud az ember főzni, ilyenkor igencsak jól jönnek az ételkonzervek, egyik jobb mint a másik. És nem a bab, káposzta, pacal szentháromság, ami itthon szokott lenni).
Az első este bementünk a Belvárosba, ami talán ha 10 perc sétára volt. Kiderült, hogy a volt Piactéren Kastély estek vannak és minden nap más-más program van. Székek, nyugágyak vannak kitéve (meg a fű), ott lehet ejtőzni. + büfékocsik, sültkolbász, sör, stb. Ami érdekes, hogy ellentétben Bajorországgal, itt gyakorlatilag az utcán nem lehet sültkolbászt, Leberkäse-t kapni, pedig erre alapoztam az ebédemet. Csak itt jutottam hozzá és Meißenben (itt is egy cukrászdában!). Még a szálláson sem volt se kolbász (virsli), sem rántotta, pedig ezek alap élelmiszerek egy ilyen helyen. Amúgy minden más volt és szuper minőségben, igazából nem nélkülöztünk.
Az egyik este francia est volt, itt talán az volt az egyetlen szokatlan, hogy franciául énekelt az énekesnő. Amúgy nagyon jó zenét játszottak, néhány szám után már nem volt szokatlan a francia nyelv (mondom én, aki gimnáziumban francia-orosz tagozatra jártam, de hát a rock és blues nyelve az angol). A videón látszik, hogy a látszólag merev németek milyen jó érezték magukat.
A Zwingeren többször átsétáltunk, lementünk az Elba partjára is, így este felé nagyon kellemest lehetett sétálni. Az Elbán is látszott, hogy kevés a víz, nagy hajók egyáltalán nem közlekedtek. Ha még valaki nem volt Drezdában, azért van mit nézni, a Belváros tele van múzeumokkal. Mi minden nap elmentünk az aznapi úti célokhoz és este besétáltunk vagy az Elba partjára vagy az esti zenei programra (vagy mindkettőre). Ezekkel az esti zenei programokkal még teljesebbé vált az egész túránk.
És mi az amit nem láttunk - az a szemét. Tehát lehet egy várost tisztán is tartani.
A vasúti fotózásaimnak jót tett a szálloda elhelyezése, innen nem messze volt a Dresden - Neustadt megálló, ahol gyakorlatilag minden fotózási igényemet ki tudtam elégíteni.
Neumarkt Dresden - francia est
Vissza a főoldalra (katalógus)
